Hajunk állapota, ápoltsága belső egészségi állapotunkról is egyfajta tükörképet ad. Helytelen kezelés, hiányos táplálkozás vagy tartósan fennálló betegség és stressz hatására ugyanis megfakulhat, töredezetté válhat, súlyosabb esetben pedig kóros hajhullási folyamat is elindulhat. Hányszor ajánlott hetente hajat mosni? Milyen sampont válasszunk a megfelelő hajápoláshoz? Mely tápanyagok segítik legjobban hajunk regenerálódását a mindennapos igénybevétel után az őszi-téli hidegebb napokon is?
Természetes hajhullás
Bizonyos életkorokban is normális a hajhullás, így az újszülöttek haja a 6-8. héten hull ki, a lanugo haj kihullása után terminális hajszálak nőnek. A kamaszkori hajhullást a férfi nemi hormonok koncentrációjának emelkedése okozza. A kismamák a szülés utáni nyolcadik héten szoktak a szokásosnál egyszerre több hajat elveszteni. Nagyjából fél év után azonban a hajnövekedés és a hajhullás egyensúlya megint a régi. A haj időskorral járó, hormonális hatásra bekövetkező ritkulása is teljesen normális jelenség.
Mikor kóros a hajhullás?
Napi 70-100 hajszál kihullása még normális, de nagyon sűrű haj esetén ez a szám ennél több is lehet. A kóros mértékű hajhullás napi 500 szál felett kezdődik. Amennyiben túl nagy a napi hajveszteség, úgy az alábbiakban bemutatatásra kerülő hajápolási tanácsok segítségével újra visszaállítható lehet az egyensúly, így visszatérhet a normál hajhullás.
Akkor azonban, ha egyéb tüneteket is észlelünk - fejviszketés, fájdalom, egyre erőteljesebb hajhullás - mindenképpen forduljunk bőrgyógyász szakorvoshoz.
A fejbőr egészsége alapvető fontosságú
A haj egészsége szempontjából alapvető fejbőrünk megfelelő ápolása, amelynek állapota genetikailag adott, ugyanakkor a haj szárazsága vagy zsírossága a külsőleg ráragadó, a fejbőr faggyúmirigyei által termelt faggyú mennyiségétől is függ. Száraz fejbőr esetén a fejbőr hidratálására vagy olajozására is szükség lehet. A fejbőr állapotának pontos meghatározásához kérjük mindig bőrgyógyász segítségét, és ennek megfelelően válasszunk hajápoló termékeket.
Heti két hajmosás az egészséges
A haj a levegőből rárakodó portól, a fejbőrben termelődő izzadságtól, valamint a faggyúmirigyek termelte zsírtól koszosodik, zsírosodik. Ebbe a váladékba később, könnyebben beleragad minden egyéb szennyeződés is, amit hajunkra kezünkkel vagy sokszor kefével viszünk fel.
A hajmosás gyakorisága nagyon sok tényezőtől függ egy adott időszakban. Egyrészt fontos a fejbőr zsírossága, zsírosodásának mértéke, másrészt a környezeti levegő szennyezettsége. A sapka, kalap, fejfedő viselése is növeli a faggyútermelést, így a haj ekkor is hamarabb zsírosodik. Általában hetente egyszeri, legfeljebb kétszeri mosás javasolt a bőrgyógyászok egybehangzó véleménye szerint. Az ennél gyakoribb mosás igénybe veszi a hajat, és kiszárítja a fejbőrt, hacsak nem kímélő, naponkénti használatra is alkalmas samponnal mossuk.
Dr. Balogh Gabriella bőrgyógyász szerint már a mosás előtt fésűvel minél több szennyezést el kell távolítani a hajról fésű segítségével, majd meleg vízzel vizezzük be. A hajszál maga ugyan már nem élő anyag, de a hajhagymák igen, ezért a finom masszás serkenti a vérkeringést, segíti a káros anyagok távozását a fejbőrből, és gyorsítja a hajnövekedést. Többnyire elegendő az egyszeri samponozás, a másodikra csak nagyon piszkos hajnál van szükség, ha az első mosás alig habzik, a túlhabzás ugyanis azt jelenti, fölöslegesen sok sampont vittünk föl a fejbőrre.
Hajtípusunknak megfelelő sampont válasszunk
A szakember szerint rendkívül fontos, hogy mindig a mosási gyakoriságnak és a haj- és bőrtípusnak megfelelő sampont válasszunk. A zsíros hajjal rendelkezőknek a speciálisan erre a hajtípusra samponokat érdemes használni. A dauerrel vagy hajfestéssel károsított, töredezett hajra enyhe, kíméletes gyermeksamponok vagy kondícionálókat tartalmazó samponok ajánlottak.
Minden vásárlásnál figyeljünk a termékek hatóanyagaira (mesterséges és természetes hatóanyagok arányára), az esetleges allergénekre és a termék minőségére. Amennyiben észrevesszük, hogy hajunk könnyebben korpásodik, érdemes lecserélni a samponunkat valami speciális termékre, amelynek segítségével gyorsabban megszüntethetjük a problémát. A bőrviszketést, zsírosodást és egyéb kellemetlen tüneteket úgy is megelőzhetjük, ha hidegben sapkát viselünk. A fejfedő kiválasztásánál fontos szempont, hogy az természetes, jól szellőző anyagból készüljön, hiszen ellenkező esetben a fejbőr megizzadhat, ami további gondokat okozhat.
A balzsamok csak rendszeres használat esetén segítenek
A balzsamok a hajszálat kívülről bevonva simává, jól fésülhetővé teszik, ami megóvja őket a további sérülésektől, de csak abban az esetben, ha rendszeresen kenjük velük a szálakat. A haj minőségét azonban alapvetően a hajhagymákból kinövő hajszál tulajdonságai határozzák meg, amit a balzsamok és pakolások már nem tudnak befolyásolni. A növekvő hajszál tulajdonságait az életmód, a táplálkozás, a szervezet általános egészségi állapota szabja meg, amely tényezőkről cikkünk második oldalán bővebben olvashat.
Kíméletesen szárítsuk a hajatA törölközővel ne dörzsöljük a hajat, mert ezzel elősegítjük a hajvégek szétválását, töredezését. Semmiképpen ne akarjuk gyorsan megszárítani a hajat, magas fokozatra kapcsolva a hajszárítót. A fejbőr és a hajhagymák ugyanis rosszul tűrik a forróságot, s a haj is sokat veszít természetes nedvességtartalmából. A hajszárítót legalább 15 centiméter távolságra tartsuk el a hajtól, nehogy megégessük, és az eszköz forrólevegő-kiáramlása mindig felülről lefelé haladva érje a hajat, ellenkező esetben felkunkorodnak és összekócolódnak a hajszálak. Alapvető fontosságú az is, hogy ne durva kefével vagy sűrű fogú fésűvel bontsuk ki a hajat. Vizesen ugyanis a ritkás, vastagabb fogazatú fésű, szárazon a puha kefe a legalkalmasabb a haj fésülésére, a haj egészséges állapotának megőrzésére. Hideg időben hajszárítás után minden esetben sapkában menjünk ki az utcára, mert könnyen megfázhatunk.
A haj szerkezete
A haj tulajdonképpen a fejet borító testszőrzet: a fejbőr szőrtüszői általában aktívabban működnek, ezért a haj kissé gyorsabban nő, mint a test más helyein található szőrzet. Érdekes módon a szőr őszülése is eltérő a hajéhoz képest, hiszen a szemérem- és hónaljszőrzet sokkal később őszül. A hajas fejbőrön átlagosan százezer szőrtüsző helyezkedik el, számuk pedig örökletesen meghatározott, így a különböző hajtípusokra más és más sűrűség a jellemző. A hajszál három rétegből épül fel: középen helyezkedik el a velőállomány, amely összeköti a hajgyökeret a külső résszel, átjárást biztosítva ezzel egyes anyagok és a levegő számára. A velőállományt egy keratinszálakból felépülő kéreg veszi körül, amely egyrészt védelmet nyújt a hajnak, másrészt a hajszínt meghatározó festékanyagokat is tartalmazza. Végül a haj legkülső rétege a felhám, amelyet egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotnak: ezeket a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag, a hajzsír vonja be.